Csernobil: Egy katasztrófa krónikája

1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor hatalmas robbanás rázta meg a szovjet Ukrajnában található csernobili atomerőmű 4-es reaktorát. Egy biztonsági teszt váltotta ki a történelem legsúlyosabb nukleáris balesetét, amelynek következtében a Hirosima elleni atombomba sugárzásának 400-szorosát bocsátotta ki a légkörbe. Miközben az irányítóterem operátorai sokkban álltak, az erőmű tűzoltói halálos sugárzási szint mellett küzdöttek a lángokkal. A mindössze 3 km-re fekvő Pripjaty városában a kommunista párt tisztviselői arra buzdítják a lakosságot, hogy folytassák a szokásos életüket. A gyerekek iskolába járnak, a párok házasodnak, miközben a sugárzás hullik rájuk. Eközben egy hatalmas radioaktív felhő kezd körbejárni a Földet. Az 1. rész a katasztrófa első 24 óráját követi nyomon, olyan emberek első kézből származó beszámolóival, akik kétségbeesetten próbálnak értelmet találni egy olyan balesetben, amelyről senki sem gondolta volna, hogy valaha is megtörténhet.

Április 28-án még mindig tombol a tűz a 4-es reaktor romjain. A tűzoltást végző helikopterek legénységét hatalmas sugárzási dózisok érik. A szovjet hatóságok végül elrendelik a helyi lakosok evakuálását, és 50 000 ember kénytelen elhagyni otthonát. Arra utasítják őket, hogy 3 napra elegendő ellátmányt vigyenek magukkal, de soha többé nem térhetnek vissza. Az akut sugárzási égési sérüléseket szenvedő, a frontvonalon dolgozó tűzoltókat a KGB által ellenőrzött kórtermekbe zárják. Sokan közülük napokon belül meghalnak. Svédországban a magas sugárzási szintek figyelmeztetik a világ többi részét, hogy egy radioaktív felhő söpör végig Európán – ami a Szovjetunióban történt hatalmas nukleáris baleset bizonyítéka. A szovjet hatóságok azonban hallgatnak. A második epizód a baleset utáni első két hetet mutatja be, feltárva a baleset emberi áldozatainak számát, valamint a szovjetek erőfeszítéseit a katasztrófa valódi mértékének eltitkolására.

A robbanás után két héttel a szovjet hatóságok minden erejükkel azon dolgoznak, hogy megakadályozzák az olvadt reaktormag talajvízbe való beszivárgását, és megtisztítsák a 30 kilométeres zónát a halálos radioaktív csapadéktól. 1986 nyarán több százezer sorozott és önkéntes válaszol a kormány felhívására, hogy szembeszálljon a halálos sugárzással, és hatalmas beton szarkofágot építsen a megsemmisült reaktor köré. Eközben Bécsben, hónapokig tartó spekulációk után, a világ nukleáris szakértői összegyűlnek, hogy meghallgassák a szovjetek beszámolóját a katasztrófa okáról. Vajon Gorbacsov glasznoszty ígérete végre felfedi az igazságot a vasfüggöny mögül? Vagy ez lehet a szovjetek eddigi legnagyobb titkolózása? A harmadik epizód feltárja a történelem legveszélyesebb építési projektjének megvalósításáért folytatott rendkívüli küzdelmet azok elbeszélésében, akik 40 évvel ezelőtt ott voltak.

Több mint egy évvel a baleset után a katasztrófa okozásával vádolt erőmű-üzemeltetők szovjet színjáték-per elé állnak. Az erőműben közel 200 tonna halálos sugárzású nukleáris üzemanyag tűnt el. A tudósok a veszélyes reaktormag mélyén kutatnak utána. A Szovjetunió összeomlásával egy független vizsgálat keresi a bizonyítékokat arra, hogy mi történt a baleset éjszakáján, és titkos dokumentumokat tár fel, amelyek feltárják a robbanás valódi okát, valamint erőteljes bizonyítékokat szolgáltatnak a szovjet hatóságok által elkövetett eltussolásra. Csernobil mérgező öröksége egészen a mai ukrajnai háborúig nyúlik vissza, amikor az atomenergetikai zóna háborús övezetté válik, és maga az erőmű is támadás alá kerül, felkeltve a félelmet egy újabb nukleáris katasztrófa bekövetkeztétől. A negyedik epizód feltárja, hogy 40 évvel később a csernobili katasztrófa relevánsabb, mint valaha.